2016. január 1-jétől a külföldön élő magyar állampolgárok is jogosultak személyazonosító igazolvány igénylésére.

Köteles állandó személyazonosító igazolvány kiadását kérni az a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó magyar állampolgár, aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel, vagy kártya formátumú vezetői engedéllyel.

Állandó személyazonosító igazolvány a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó,

  • magyar állampolgárnak,
  • bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállású személynek adható.

Konzuli tisztviselő előtt indított eljárásban csak magyar állampolgár kérelmezhet személyazonosító igazolványt, személyes megjelenése mellett.

A személyes megjelenés alól kivételt képez az elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült állandó személyazonosító igazolvány pótlása, amelyet a polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus úton kezdeményezhet (amennyiben az elvesztett, eltulajdonított vagy megsemmisült állandó személyazonosító igazolvány kérelmezésekor az ujjnyomat tárolásához hozzájárult).

Amennyiben a magyar állampolgár kérelmező adatai az állampolgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásban (SZL) nem lelhetők fel, a kérelmet a konzul elutasítja.

Születés hazai anyakönyvezésére irányuló kérelem előterjesztésével egyidejűleg személyazonosító igazolvány nem kérelmezhető, mivel az SZL felvételre csak a hazai anyakönyvezés lezárultát követően kerül sor.

 

1. SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNY ELSŐ IGÉNYLÉSEKOR

A kérelmezőnek igazolnia kell a személyazonosságát.

Amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, akkor azt személyazonossága igazoláshoz felhasználhatja.

Személyazonosság igazolásához elfogadható érvényes külföldi okmány is, pl. olasz személyazonosító igazolvány, vagy útlevél.

A honosítással vagy visszahonosítással magyar állampolgárságot szerzett, külföldön élő kérelmezőnek az első személyazonosító igazolvány iránti kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell arról, hogy a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványán szereplő természetes személyazonosító adatokat, így különösen a névviselését az anyakönyvbe bejegyzett adatokkal vagy a névmódosítását tartalmazó honosítási okirattal megegyezően tartalmazza.

Cselekvőképtelen kiskorú kérelmező esetében:

  • az eljáró törvényes képviselő személyazonosságát ellenőrizni kell
  • amennyiben személyesen csak az egyik szülő jelenik meg, akkor igazolnia kell, hogy a személyazonosító igazolvány kiadásához a másik szülő (törvényes képviselő) hozzájárult. Ennek hiányában a szülő igazolja a másik szülő szülői felügyeletének megszűnését, szünetelését. Az igazolásokhoz felhasználható különösen:
    • a másik szülőnek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala, a bv. szerv vezetője, a konzuli tisztviselő, a kijelölt kormányhivatal, a nyilvántartást kezelő szerv vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozata a személyazonosító igazolvány kiadásához, vagy
    • a szülői felügyelet megszűnését, szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat vagy végleges gyámhatósági határozat

A 14. életévét betöltött (korlátozottan cselekvőképes) kiskorú, személyazonosító igazolványt önállóan is igényelhet.

Kérjük, hogy 6 éven aluli gyermekükről hozzanak magukkal az ügyintézésre 1 db ICAO szabványnak megfelelő igazolványképet.

2021. augusztus 2. napjától a személyazonosító igazolvány elektronikus tárolóeleme valamennyi 6. életévét betöltött személy ujjlenyomatát tartalmazza.

 

2. ÉRVÉNYESSÉGI IDŐ LEJÁRTA ESETÉN

Az ügyintézéskor be kell mutatni:

  • érvényes, vagy egy éven belül lejárt személyazonosító igazolványt, vagy egyéb érvényes, a személyazonosságot igazoló okmányt,
  • ha a kérelmező a fenti okmányokkal nem rendelkezik:
    • bemutathatja a születési anyakönyvi kivonatát és a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát (ha az ügyfél az anyakönyvi kivonatot nem mutatja be, akkor az eljáró hatóság hivatalból intézkedik az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével a szükséges adatok egyeztetése érdekében, ha a születést és a házasságkötést Magyarországon anyakönyvezték)

 

3. ADATVÁLTOZÁS ESETÉN

Konzuli tisztviselő előtti eljárásban az adatokban bekövetkezett változás esetén személyazonosító igazolvány akkor igényelhető az új adatokkal, ha a változás az SZL nyilvántartásban már átvezetésre került.

Az okmány érvényességi ideje:

Az új személyazonosító okmány érvényességi időtartama amennyiben a jogosult

a) a 12. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja, de legfeljebb a 12. életév betöltésének napjáig terjedő időtartam,

b) a 12. életévét betöltötte, de a 18. életévét még nem töltötte be, a kiállítás napjától számított 3 évet követő születési idejének napja,

c) a 18. életévét betöltötte, a kiállítás napjától számított 6 évet követő születési idejének napja.

2021. augusztus 2. napjától a 70. életévet betöltött jogosult – abban az esetben, ha ujjnyomat adása sikeres volt, és a kérelmező nem letelepedett, oltalmazott jogállású személy vagy menekült – kérheti, hogy a részére a kiállítás napjától számított 10 éves érvényességi idejű személyazonosító igazolvány kerüljön kiállításra. 65. életévüket betöltöttek részére megszűnik a korlátlan érvényességű személyazonosító igazolvány igénylésének lehetősége.

Az eljárás illetéke:

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) szerint illetékmentes

  1. évente egy alkalommal az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás (Itv. 33. § (2) bek. 51. pont),
  2. családi állapot változásból eredő névváltozás miatt indult eljárás (Itv. 33. § (2) bek. 52. pont),
  3. az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás (Itv. 33. § (2) bek. 53. pont), továbbá 
  4. a 18. életévét be nem töltött személy számára kiállításra kerülő állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (Itv. 33. § (3) bek.) kiadására irányuló eljárás.

Az b)-d) pontokban feltüntetett illetékmentességi okok a kérelmek számától független, ezért azokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha ilyen tárgyú kérelem előterjesztésére évente több alkalommal is sor kerül.

Amennyiben nem áll fenn az előzőek felsorolt illetékmentésségi okok egyike sem, úgy az általános tételű eljárási illetéket, azaz 3000 forintot (Itv. 29. § (1) bek.) kell a polgárnak megfizetni, amely illetékfizetési kötelezettség kizárólag a kérelemre indult eljárásokban áll fenn, hivatalból indult ügyekben illeték megfizetésére a polgár nem kötelezhető.

Mennyi idő alatt készül el a személyazonosító igazolvány?

Az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás ügyintézési határideje 8 nap, amennyiben a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott; egyéb esetekben 20 nap. A határidőbe a kézbesítés (postai kézbesítés + diplomáciai posta) ideje nem számít bele.

A konzuli tisztviselőnél kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában marad a korábbi, még érvényes állandó személyazonosító igazolványa.

Amennyiben korábbi személyazonosító igazolványát az igényléskor hivatalunkban hagyja, mód van az elkészült okmány postai kézbesítésére is.